Nem ér a nevem....

  Ahhoz,hogy jobban megismerjetek,(és megszeresssetek:-)),úgy gondolom,többet kell adnom magamból.Éreznetek és értenetek  kell az én gondolkodásomat ahhoz,hogy a munkám és hitem majdnem teljes mértékben megértésre találjon.
 Kezdem is a nevemmel.Blanchollo.Fura,mi?Nekem nem volt az,mert tudtam, miért ez illene a blogomhoz.Elmondom,jó?
Mikor Judit barátnőm feljött hozzánk és megnyitotta nekem ezt a blogot,azt mondta,olyan nevet válasszak ami jellemző rám és a munkáimhoz.Mivel fodrász vagyok,a blancholás,(melírozás)az egyik olyan tevékenység amit szoktam művelni.Az olló,mint vágás ,hajat,anyagot,szintén.A blanch fehéret is jelent,ami a shabby chic alapja.Nos akkor?Ugye nem is olyan furcsa.:-))
 Manapság már szerintem,mikor minden szinte angolul van,nem hiszem,hogy ciki lenne egy külföldi nevet viselni.Persze megértem én a Bencéket,Kolosokat,Sebestyéneket is.Már azokat,akik ilyen és még ettől is magyarosabb neveket adnak pl.gyermekeiknek,vállalkozásaiknak,kutyájuknak.Szíve joga mindenkinek mi áll hozzá közel.Az én nevem eredeti magyar,a férjem Zoltán.Mégis mikor "lányos babás "lettem,egymásra néztünk és egyszerre mondtuk ki a Szonja nevet.Azonnal tudtuk,hogy az a picike kis valaki "A Szonja".:-)
Nem is volt más variáció.Nekem nagyon szép orosz név,bár 9 évvel ezelőtt már kezdték elég sokan használni.Szerettem volna egy olyan nevet is adni neki,ami különleges(,mert ki ne szeretné,hogy különleges legyen a gyereke)de már olyat,ami a családunkhoz,gyerekem valamelyik felmenőjéhez kapcsolódik.Így jött kapóra a dédnagymamám neve,és nincs is több belőle az országban.Ő a Medéna.Így lett a lányom Szilágyi Szonja-Medéna.
 A fiamnál bajban voltam.A férjem kikötötte Zoltán ne legyen.(de más nevet se mondott,neki mindegy csak Fradika ne legyen:-)))A László is ugrott a papa után,(ezt most inkább nem mesélném el,miért:-)).
 A Ferencet(a másik papa) meghagytuk a férjem öccsének,Ferkónak,egyszer neki is lesz biztos egy fia.
Szóval,patthelyzet.Aztán anyummal arra jutottunk,hogy írja ki ami neki tetszik,én is kiírom,s aztán kihúzunk,összesítünk,s talán mire megszületik a fiam,a neve is meglesz.:-)
Hónapok teltek de az én fiam még mindíg csak"" Palkó"" volt a hasamban.A férjem nevezte el,de frankó nevet még mindíg nem mondott.Végülis lehetett volna PÁL,a nagypapa után,de ki ad manapság Pál nevet a fiának?(elnézést kérek azoktól akik mégis)de én nem hallottam egyet se.
 Azt tudtam,hogy olyan nevet szeretnék ami nincs a környezetemben.Az utónév könyvben szerepel és ugyanúgy kelljen írni,ahogy mondani.Az,hogy angol szerb,magyar,héber,nem érdekelt.Csak tetszen!!Aztán mikor egy éjszaka nem tudtam aludni,(mindenórás voltam)mondogattam a neveket magamnak.És az én drága kisfiam a Normannál akkorát rúgott,hogy majd kiszakadt a hasam.:-))
Persze tudtam én,hogy semmi köze az egészhez,mégis úgy döntöttem vállalom a gúnyos mosolyokat,a cinikus megjegyzéseket,de akkor is  így fogják hívni a fiacskámat.A fura az egészben csak az,hogy másnap amikor megnéztem a cetlit,amire a neveket gyűjtöttem,a Norman név kétszer volt felírva,és észre se vettem.Akkor már tudtam,hogy jól döntöttem.
S, hogy milyen furcsa ez az élet, :-)),ma már azt mondja mindenki,3 és fél év után,hogy mást el se tudnának képzelni a Normikámnak.mert Ő olyan Normikás.:-) A Félixet,másodiknak, anyósom kedvéért adtuk neki,mivel,hogy nem volt hajlandó kimondani a Norman nevet.:-)Hát.....:-))..ma már Nanónak hívja.:-)
  Egy kicsit így írogattam Nektek,egy kicsit filozofálgattam,mert most semmit nem tudok felmutatni.Még mindíg beteg vagyok,egyre rosszabb,vigyázzatok magatokra,mert ez a vírus most kegyetlen.

 ...és,hogy tudjátok is kikről beszéltem,két fotó az én ""különleges"" gyerekemről!:-


      Sziasztok!!